Abdel Azíz as-Sejk, akinek szavait az al-Vatan című lap idézte
szombaton, kijelentette: az egyházszakadás, az instabilitás, a rosszul
működő közbiztonság és az egység felbomlása az iszlám országokban a
köz(élet) bűneinek és vétkeinek eredménye. A wahabiták muftija, aki a pénteki
nagyimán beszélt erről, úgy vélte, "kaotikus emberek" a demokrácia és
egyenlőség álcája mögé bújva olyan tetteket követnek el, amelyek
igazságtalanságot és instabilitást okoznak a muzulmán népek családján
belül. A szélsőséges aggastyán persze egy szóval sem említi hazája korrupt politikai rendszerét, és jogtiprásait.
A tavaly kirobbant, arab tavasznak nevezett népfelkelések Tunéziában,
Líbiában, Egyiptomban és Jemenben is megdöntötték az addigi,
önkényuralmi politikát folytató államfők hatalmát. A lázongás Szíriában
és Bahreinben ma is tart, s rémülettel tölti el a Perzsa-öböl mentén
fekvő arab monarchiák vezetőit.
Szaúd-Arábia és Egyiptom viszonya feszültté vált - a Rijád szoros
szövetségesének számító - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök uralmának
tavaly februári megdöntése, illetve a Muzulmán Testvériség egyiptomi
iszlamista mozgalom hatalmának növekedése miatt. A testvériségre számos
öböl menti ország kormánya is gyanakodva tekint.
Pénteken egyiptomi küldöttség járt Abdallah szaúdi uralkodónál, hogy
elsimítsa a sivatagi királyság kairói nagykövetségénél tartott
tüntetések miatt kirobbant vitát, amelynek eredményeként Abdallah
hazarendelte nagykövetét. A király később utasította a diplomatát, hogy
térjen vissza állomáshelyére.
A szaúdi muftit a múlt hónapban bírálatok érték, miután a
nemzetközi sajtó idézte azon állítólagos kijelentését, hogy az
Arab-félszigeten lévő összes templomot le kellene rombolni. A kijelentés
felháborította az ausztriai, németországi és oroszországi keresztény
püspököket. A főmufti állítólagos kijelentését szaúdi tisztségviselők
nem erősítették meg.
MTI alapján
