 |
| Szélsőséges német szalafisták |
MTI
A kormány és a 4 milliós muszlim kisebbség képviselőinek közös testülete csütörtöki értekezletén arra az álláspontra jutott, hogy az iszlámot az élet valamennyi területére kiterjedő gyakorlatként értelmező irányzat nem fér össze a német alaptörvénnyel – közölte Hans-Peter Friedrich belügyminiszter.
A szalafisták az utóbbi hetekben a Korán ingyenes terjesztésével hívták fel magukra a figyelmet Németországban. Szervezetük – Az igaz vallás – a muszlim szent könyvből 25 millió német nyelvű példányt kíván szétosztani nem muzulmán vallású lakosoknak.
A rendőrség és az alkotmányvédelem – a belső elhárítás – szoros figyelemmel követi a szervezetet vezető Ibrahim Abu Nagia szalafista hitszónok tevékenységét. A hatóságok szerint az általa terjesztett eszmékből akár a demokratikus államberendezkedés megkérdőjelezése is következhet.
A belügyminiszter a csütörtöki berlini tanácskozást követően elmondta: a DIK munkájában részt vevő iszlám szervezetek túlnyomó többsége osztja a kormány véleményét és “nagyon egyértelműen” a szalafizmussal szemben foglal állást – mondta Friedrich.
A konzultatív testületet 2006-ban hívta életre Angela Merkel kancellár az állami szervek és a muzulmán szervezetek közötti párbeszéd, illetve a muzulmánok integrációjának előmozdítása érdekében. A DIK évente egyszer tart plenáris ülést. Az idei tanácskozáson az eredetileg tervezett menetrendtől eltérve vették napirendre a szalafizmus és a németországi társadalmi rend viszonyának kérdését, reagálva a húsvét óta zajló könyvosztási akcióra. A hatóságok attól tartanak, hogy a Korán terjesztésének valódi célja új hívek toborzása a szélsőséges nézeteket valló irányzat számára.
Friedrich kiemelte: “nem minden szalafista terrorista”, de a terrorizmusra és más, erőszakos cselekményekre hajló személyek közül sokan vannak, akik kapcsolatban állnak az irányzattal.
A tanácskozáson áttekintették egyebek között a muszlimok munkaerőpiaci érvényesülésének kérdését és a muzulmánok körében tapasztalható nemi egyenlőtlenségek ügyét. Ez utóbbival kapcsolatban állásfoglalást fogadtak el, amelyben elítélték a családon belüli erőszakot és a kényszerházasság gyakorlatát. A belügyminiszter hangsúlyozta: ezek a jelenségek egyáltalán nem az iszlám vallásból következnek, hanem a muszlim vallású országoknak, térségeknek hagyományosan férfiközpontú kultúrájából származnak.
