A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet - égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar egyházügyi törvényről megfogalmazott álláspontját.
A szakvélemény a fenti általános megállapítás - a szakvélemény 107. pontja - után három vonatkozásban fogalmazta meg aggályait.
A 108. pont szerint a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene a Velencei Bizottság meglátása szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.
Az ET alkotmányjogi szakértői testülete a szakvélemény 109. pontjában aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami „aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal”. Megjegyzendő, hogy a szakvélemény megfogalmazói fentebb, a 106. pontban elismerték: legitim aggodalomként merült fel Magyarországon, hogy meg kell szüntetni az olyan, ártalmas célokra irányuló, illetve személyes nyerészkedést célzó tevékenységeket, amelyek a vallási szerveződés lehetőségével élnek vissza.
A 110. pont azt teszi szóvá, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket.
Ismeretes, hogy a fent említett egyházügyi törvény ismerte el a Magyarországi Iszlám Tanácsot és két tagszervezetét, a Magyarországi Muszlimok Egyházát és a Magyar Iszlám Közösséget.
