 |
| Ali Hamenei joggal boldog |
A legtöbb elemző már a iráni parlamenti választás voksainak összeszámolása előtt Ali Hamenei követőinek győzelmét valószínűsíti. Tudvalevő, hogy az iszlám forradalom óta Iránban törvény tiltja a politikai pártok működését, ezért inkább a különböző érdekkörökhöz köthető, erkölcsileg feddhetetlen (még a jelöltállítás folyamán meggyőződnek arról, hogy a leendő képviselők életvezetése milyen, s hogy mennyire vallásosak) és független képviselőkről beszélhetünk. Mahmúd Ahmedinezsád radikálisnak nevezhető politikai stílusával összevetve a síita vallási alapokon szerveződő konzervatívok jelentik a szinte egyetlen szabadon választható alternatívát. A képzetlenebb elemzők ugyanakkor nehezen tudnak különbséget tenni a két tábor között, hiszen mindkettő magát "principalistának", azaz a hatalomhoz és a forradalomhoz lojálisnak nevezi.
A konzervatív síitákat viszont egy kérdés mindenképp frusztrálhatja: hogyan hozzanak törvényeket, mikor Allah törvényei már ismertek, s nem változnak. Egy dolog vigasztalhatja őket. Mégpedig az, hogy a Közel-Kelet egyre erősödő szalafista mozgalmai is ugyanezen dilemmával kerülnek egyre inkább szembe.
